Herzl Tivadar
Herzl Tivadar Pesten 1860. május 2.-án született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója. Író, politikus.
A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.
1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett.
„A hajtóerőn múlik a dolog. És mi ez az erő? A zsidónyomor.”
Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg a Zsidó Állam c. értekezése, amelyben javaslatot tesz, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték. Könyv fordítója így vélekedik az előszóban:
1896 nyarán egy röpirat "röpült" végig a világ zsidósajtójának a hasábjain, amely rezgésbe hozta a zsidószívek húrjait, a fényes palotáktól kezdve le az utolsó nyomorult viskóig. Herzl Tivadar "Judenstaat"-ja volt ez a röpirat, amely az addig csak teóriákban létező cionista gondolatnak a gyakorlati megvalósítás merész és világraszóló tervezetével lepte meg a zsidóságot.
A meglepetést főleg az okozta, hogy egy férfiú, mint Herzl Tivadar, akinek nevét a "Neue Freie Presse" tárcarovatából, a Burg színházban előadott darabjairól ismerte az intelligens nagy közönség, aki a párisi irodalmi szalonok dédelgetett favoritja volt, akit tehát az úgynevezett "jobb körök" a zsidóságából teljesen kivetkőzött modern européernek ismertek, egyszerre, és hirtelenül a legradikálisabb fajzsidó szerepében lépett fel, és az asszimilálódó, illetve magukat már asszimiláltnak tartó zsidóknak nem a legjobban esett éppen Herzl Tivadartól hallani az örök igazságú igéket: "Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet . . . A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam!"
,,Nép vagyunk, egy nép.”
Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és ez később elnökévé választotta. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Mielőtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már ekkor nem tetszését váltott ki az ottani arab lakosságban.
,,A népek, amelyek között zsidók laknak, egyenként és összességükben, leplezetten vagy leplezetlenül mind antiszemiták.”
Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben temették el. Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.
