A purim a zsidó ünnepek között a kisebb, történeti ünnepek közé sorolt ünnep, amely az i.e. V. században a perzsa birodalomban élő zsidóság megmenekülésének emléknapja. A purim ünnepét – amely úgy tűnik, az európai farsangi mulatságból is átvett elemeket – a karneváli hangulat, az önfeledt mókázás, mulatás jellemzi. A gyermekek, sőt gyakran a felnőttek is jelmezt öltenek ezen a télvégi ünnepen, hogy hagyományosan megünnepeljék a népük kiirtására tett kísérlet meghiúsulását. Nagy hagyományra tekint vissza a purimspíl, vagyis a purimi színjátszás, amelynek során a jelmezbe bújt ifjú színészek burleszkjelenetek eljátszásával szórakoztatják az ünneplő társaságot. Az ünnep idején kifejezetten ünneprontásnak számít a vízivás.
A purim azonban jóval több, mint zsidó farsang. Az ünnep eredete a zsidó nép történetének egy különösen válságos periódusára megy vissza. Dátuma eredetileg egy előre kitervelt pogrom dátuma volt. Attól vált ünneppé, hogy az események különlegesen alakultak, így a fenyegető életveszély egyik napról a másikra örömre fordult. Az ünnep középpontjában Eszter könyvének, más néven az Eszter-tekercsnek (Megillat Eszter) a felolvasása áll. A rövid és rendkívül izgalmas bibliai könyv felolvasása vallási parancs. Ha valaki nem olvassa, legalábbis meg kell hallgatnia olyan nyelven, amelyet ért.
