Tovább>>>

Heltai Jenő

     Heltai Jenő 1871. augusztus 11.-én Budapesten született. író, költő, újságíró, Herzl Tivadar meghatározó cionista politikus, publicista és író unokatestvére. Tovább>>>

Herzl Tivadar

Herzl Tivadar Pesten 1860. május 2.-án született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója. Író, politikus.

A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett.

„A hajtóerőn múlik a dolog. És mi ez az erő? A zsidónyomor.”

Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg a Zsidó Állam c. értekezése, amelyben javaslatot tesz, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték. Könyv fordítója így vélekedik az előszóban:

1896 nyarán egy röpirat "röpült" végig a világ zsidósajtójának a hasábjain, amely rezgésbe hozta a zsidószívek húrjait, a fényes palotáktól kezdve le az utolsó nyomorult viskóig. Herzl Tivadar "Judenstaat"-ja volt ez a röpirat, amely az addig csak teóriákban létező cionista gondolatnak a gyakorlati megvalósítás merész és világraszóló tervezetével lepte meg a zsidóságot.

A meglepetést főleg az okozta, hogy egy férfiú, mint Herzl Tivadar, akinek nevét a "Neue Freie Presse" tárcarovatából, a Burg színházban előadott darabjairól ismerte az intelligens nagy közönség, aki a párisi irodalmi szalonok dédelgetett favoritja volt, akit tehát az úgynevezett "jobb körök" a zsidóságából teljesen kivetkőzött modern européernek ismertek, egyszerre, és hirtelenül a legradikálisabb fajzsidó szerepében lépett fel, és az asszimilálódó, illetve magukat már asszimiláltnak tartó zsidóknak nem a legjobban esett éppen Herzl Tivadartól hallani az örök igazságú igéket: "Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet . . . A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam!"

,,Nép vagyunk, egy nép.”

Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és ez később elnökévé választotta. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Mielőtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már ekkor nem tetszését váltott ki az ottani arab lakosságban.

,,A népek, amelyek között zsidók laknak, egyenként és összességükben, leplezetten vagy leplezetlenül mind antiszemiták.”

Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben temették el. Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.

 Efraim

Eisenberger Benjámin

1952.-1993.

1953. január 3-án este Rákosi Mátyás villájában tartóztatták le (Zinner Tibor történésznek elmondott visszaemlékezése szerint katonásan hátratett kezén egyszer csak bilincs kattant, majd az ablak függönye mögül Farkas Mihály ugrott elő, azt kiáltva: „a játszmának vége!”). Előbb egy ismeretlen helyre, majd a Konti utcai fogházba szállították. 1953. május 25-ig éjjel-nappal bilincsben tartották, amit csak a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, Puskin helyettese, Tyiskov tanácsos látogatásakor, személyes utasítására vettek le róla. Vizsgálati fogsága alatt Gerő Ernő szintén felkereste a Konti utcai fogházban.
Feleségét, a Rákosi titkárnőjeként dolgozó Simon Jolánt ugyancsak őrizetbe vették. Eisenberger Benjámin letartóztatásának valódi oka Rajk László vizsgálati fogságának idejére datálódik. Az államvédelem vezetője, és helyettese, Szücs Ernő ezredes a jelen levő szovjet tanácsadó, Fjodor Bjelkin altábornagy beleegyezésével levelet írt Abakumovnak, a szovjet állambiztonsági minisztérium vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül. 1956.-ban saját beszámolójában úgy írt, hogy lelkiismeretére hallgatva a pártról való igazságot mondja el. Itt nyíltan beszámol a párt belső ügyeiről, Rajk László peréről, az akkori viszonyokról és Rákosi Mátyásról.

Eisenberger Benjámin és társai perét a keleti blokkban 1952 őszén kezdődött anti-cionista, antiszemita perek; a leningrádi orvos-per, a csehszlovák Rudolf Slansky-per, illetve a román Anna Pauker külügyminiszter pere mintájára tervezték és készítették elő. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású kommunista vezető Vas Zoltán, Szirmai István, Kovács István is kegyvesztett lett. Letartóztatták a Zsidó Kórház főorvosát, dr. Benedek Lászlót, aki a tervek szerint része lett volna Eisenberger és társai perének. Néhány hónappal később – Raoul Wallenberg meggyilkolása, illetve a Gestapoval való együttműködés képtelen vádjával – őrizetbe vették a hitközség számos vezetőjét; Stöckler Lajost, a hitközség elnökét, Domonkos Miksát, a hitközség főtitkárát, valamint dr. József András hitoktatót és tanfelügyelőt is. Ezek a kezdeti koncepciók a Szovjetunióbeli események hatására azonban hamarosan megváltoztak.

Berija és hat társa júniusi letartóztatásával és decemberi kivégzésével Rákosinak lehetősége nyílt a politikai rendőrség által elkövetett törvénytelenségek felelősségét kizárólagosan Benjáminra, és néhány vezető állambiztonsági tisztre hárítani. (A magyar-jugoszláv viszony enyhülésének kezdetén, egy 1955-ös csepeli gyűlésen már a két ország kapcsolatának korábbi megromlását is Eisenbergerék provokációjaként értékelte.

Eisenbergert 1954-ben a Katonai Felsőbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban 1957-ben 4 évre szállította le a büntetést, majd 1959. januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.

1993.-ban halt meg és feleségével (Simon Jolánnal) egy sírba temették.

Efraim

A purim a zsidó ünnepek között a kisebb, történeti ünnepek közé sorolt ünnep, amely az i.e. V. században a perzsa birodalomban élő zsidóság megmenekülésének emléknapja. A purim ünnepét – amely úgy tűnik, az európai farsangi mulatságból is átvett elemeket – a karneváli hangulat, az önfeledt mókázás, mulatás jellemzi. A gyermekek, sőt gyakran a felnőttek is jelmezt öltenek ezen a télvégi ünnepen, hogy hagyományosan megünnepeljék a népük kiirtására tett kísérlet meghiúsulását. Nagy hagyományra tekint vissza a purimspíl, vagyis a purimi színjátszás, amelynek során a jelmezbe bújt ifjú színészek burleszkjelenetek eljátszásával szórakoztatják az ünneplő társaságot. Az ünnep idején kifejezetten ünneprontásnak számít a vízivás.

A purim azonban jóval több, mint zsidó farsang. Az ünnep eredete a zsidó nép történetének egy különösen válságos periódusára megy vissza. Dátuma eredetileg egy előre kitervelt pogrom dátuma volt. Attól vált ünneppé, hogy az események különlegesen alakultak, így a fenyegető életveszély egyik napról a másikra örömre fordult. Az ünnep középpontjában Eszter könyvének, más néven az Eszter-tekercsnek (Megillat Eszter) a felolvasása áll. A rövid és rendkívül izgalmas bibliai könyv felolvasása vallási parancs. Ha valaki nem olvassa, legalábbis meg kell hallgatnia olyan nyelven, amelyet ért.

Hámán-tasak 

Magyarországon a zsidók Purimkor kindlit, másnéven flódnit szoktak enni. Izraelben az elmaradhatatlan purimi sütemény a mákkal, illetve lekvárral töltött ozné Hámán, vagyis "Hámán füle". Jiddisül homentás a neve, ami "Hámán-tasakot" jelent. A háromszögure összehajtott, rendszerint mákos töltelékkel bélelt tészta a magyar derelyére hasonlít. Részletes recept itt!

Flódni

A flódni a zsidó konyha egyik legismertebb süteménye, Magyarországon a legismertebb. Édes töltött sütemény. Alapvető összetevői: tészta több rétegben és a töltelékek – dió, mák, alma, lekvár (a receptek szerint tipikusan szilva, de akad baracklekvárt is javasló recept is). A tészta alapanyagához gyakran bort is kevernek, más receptek szerint a mák, illetve dió tölteléket főzik fel borral. Mazsolát, reszelt narancshéjat is szoktak a töltelékbe rakni. A töltelékek sorrendjében nem egyeznek az elérhető receptek. A legfelső tésztalapot be szokták kenni tojássárgájával és aranypirosra sütik. Tálaláskor kockákra vágják. Részletes recept itt!

Zsidó desszertek sorozatunk első részét itt találhatja!

Eisenberger Benjámin

1906.-1952.

1906. május 18.-án születettÚjfehértón. Magyarul beszélő zsidó kommunista politikus volt, aki főszerepet játszott az 1948-as kommunista hatalomátvételt követő koncepciós perek előkészítésében és lebonyolításában, és ezekben az években az ország egyik leghatalmasabb embere volt.

Szabómunkásként dolgozott, majd az 1920-as évek végén bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1931-től volt a kommunista párt tagja. Részt vett a magyarországi Vörös Segély tevékenységében és a szakszervezeti ellenzék munkájában. 1943-ban tagja lett a Békepárt vezetőségének. 1945 januárjától a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztályának, majd ezen szervezet átnevezése után az ÁVO-nak, illetve ÁVH-nak a vezetője. Az ÁVO szülőatyja Kádár János volt. Az oroszok támogatása és pártbeli felettesének, Kádárnak a barátsága révén a négy elemit végzett szabólegény, Eisenberger Benjámin még 1945 elején megszerez a kiépítendő diktatúra legfontosabb erőszakszervének a vezetését. Központjának az Andrássy út 60-at választotta ki.

A képen Eisenberger Benjámin az Államvédelmi Hatóság vezetője és Kádár János belügyminiszter, az Andrássy út 60-ban, az előbbi irodájában. (1949.)

Az altábomaggyá avanzsált Eisenberger pincebörtönében az évek során több ezer embert tartottak fogva, kínoztak meg, sokakat pedig addig vertek, amíg meg nem haltak. Szívelégtelenség, szívszélhűdés - közölték a hozzátartozókkal, sokszor csak évek múlva. Az Andrássy út 60. alatt kezdődő, összefüggő pincerendszer fold alatti folyosókon keresztül összeköttetésben állt a szomszédos épületekkel, előbb az Andrássy út 62-64-gyel, azután a háztömb egészével, tehát az Aradi utcai rendőrség épületével is. Ebben az összefüggő pincerendszerben órákig tudták úgy sétáltatni a rabokat, hogy azok teljesen összekavarodtak. Beszámoló egy vallatásról:

“Az ÁVH-n a felszabadulás után kezdettől fogva rendszeres volt az őrizetesek verése és bántalmazása. Ebben mindenki részt vett, és azt úgy végezték, hogy még halálos áldozatai is lettek..., mi azonban vigyáztunk arra, hogy ezek a verések külső sérüléseket és hosszabb időt igénybe vevő gyógyulási tartamokat ne eredményezzenek “ a olvashatjuk az 1954-es Péter Gábor-per vizsgálati anyagában. Princz Gyula – aki az ÁVH 6/2-es börtönügyi osztályának részéről a börtönöket felügyelte - elmondta, hogy .Péter Gábor égő cigarettát nyomott egy őrizetes arcába, és követelte, hogy morzsoljam a heréjét. Amikor én ezt a nadrágon keresztül csináltam kigúnyolt és utasított, hogy vetkőztessem le, bontsam ki a nadrágját. Ennek eleget is tettem. .. .a heréje verésével sem volt megelégedve és ő verte Bálint heréjét. Utasítást adott, hogy tűvel szurkáljam Bálint talpát és heréjét, a tűt is kivette a kezemből és ő kezdte szurkálni."

(Valószínűleg Bálint Lászlóról van szó, akit 1952. november 17-én jugoszláv kémként halálraítéltek.)

Az őröket politikai megbízhatóság és az osztálygyűlölet szempontjai alapján válogatták ki: egyenruhások és foglyaik politikai ellenfélként álltak egymással szemben.

1952-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is.

Folyt. köv.

Efraim

Jiddis eredetű szavak a magyar nyelvben L-Z

Lébecol: 'könnyedén él' a német Leben igéből a jiddis is a német jelentést őrizte meg lebn alakban.

Majré: 'fél' a héber mora-ból, a jiddisben ugyanez moyre. Majrés: 'aggódó', majrézik: 'fél'.

Mázli: 'jó szerencse' a héber mazzal-ból, a jiddisben ugyanez mazl. A jiddisben létezik még slemázl formában, a héber eredeti pedig jelent 'szerencsecsillagot' is.

Melák: 'hatalmas ember' a héber melekh 'király' szóból.

Meló: 'munka', a héberben melakhah, a jiddisben melokhe, a németben Maloche.

Mesüge: 'bolond' a héber meshugga, a jiddis meshuge-ből.

Mismás: 'bizonytalan egyveleg' a németből.

Mószerol: 'beárul' a héber moser 'áruló'-ból, olyan személy, aki egy zsidót a nem zsidó hatóságoknak beárul.

Pacák: 'férfi' a jiddis pacef-ből. A héberből, pacek, került a jiddisbe, de itt jelentése még 'arc'.

Rahedli: 'sok' a németből.

Séró: a héber se'ar 'haj' szóból.

Sisera, sisere-had: 'népes sereg', 'lusta népség', a Sisra névből (Bírák Könyve 4,2). A Lutheran Ökumenikus szótárban: a Bibliában szereplő Sisera kánaáni vezér nevéből zajos, különösen gyerekekből álló embercsapat.

Smucig: 'fukar' a németben schmutzig, a jiddisben shmutsik. A börtönnyelvben 'irigy' jelentésben.

Sóher: a fenti szó szinonímája, sochajr alakban 'fekete', 'pénztelen' jelentésben.

Srác: 'kisfiú' a héber sheretz-ből. Jiddis közvetítésével került a németben a héberből.

Stika, stikában: 'titok', 'titokban' a héber shetikah 'csendben' szóból. Jiddis közvetítésével került az argóba, 'az illetékesek előtt titkolva' jelentésben.

Stikli: 'trükk' a jiddis shtikl, 'darab' szóból.

Szajré: 'lopott dolog' a héber sahar-ból amelynek jelentése 'vásárolni', a jiddisben ez már skhoyre alakban szerepel 'áru' jelentésben.

Tarhál: 'koldul' a héberben tirhah, a jiddisben tirhe. Az arámiból került a jiddisbe.

Topis: 'rongyos'.

Tré: 'elnyűtt' a héber terefah-ból 'nem kóaser', tréfe, tréfli alakban jelentése 'értéktelen', használhatatlan'  a tréfli, kóser fogalmak a zsidó viccekben is elválaszthatatlan fogalmak.

Tróger: 'alkalmi munkás', 'teherhordó', 'becstelen ember' a németben Träger, a jiddisben troger.

Ádár 7-én született és halt meg Mózes (Megilá 13b). A Chevrá Kádisá tagjai böjtölni szoktak ezen a napon, hogy bocsánatot kérjenek ezáltal, ha egy halottal, véletlenül, nem bántak volna tisztességgel. Ez a nap, minden évben Tecáve heti szakaszára esik, akár 12 hónapos akár 13 hónapos az év. Ebben bölcseink egy jelet találtak, ugyanis ez az egyetlen fejezet a Tórában, amiben nincs megemlítve Mózes neve. Mózes kérte az Örökkévalót: "Ha elpusztítja népét, az ő nevét is törölje ki Tórájából". Bár a népet nem pusztította el az Örökkévaló, de mivel egy cádik szavának valamilyen formában mindenképpen teljesülnie kell, nincs említve ebben a heti szakaszban Mózes neve.

Ádár hónap hetedikén emlékezünk a nagy tanítómesterre, Mózesre, s az év halottaira. Keressük a tanítást az idő, és az elmúlás okozta fájdalomra. A múltból kirajzolódik a kolorittal gazdag zsidó történelem néhány szegmense.

Zájin Ádár napjára az emlékezés rétegei tapadnak:

* emlékezés az év halottaira
* emlékezés az év elhunyt rabbijaira
* emlékezés Medinát Jiszráél névtelen mártírjaira, s a terror áldozataira, akiknek nem adatott meg a sír "nyugalma"
* a "DEKER" nevű izraeli tengeralattjáró fájdalmas elvesztésére 1968 telén, a Földközi tengeren a sírhullám áldozatává lett tengerészekre
* emlékezés a Nagykálói Cádikra, elhunytának napján, amikor hászidok százai érkeznek Kálóba és éneklik a " Szól a kakas már..." világhíressé vált dallamát

Jiddis eredetű szavak a magyar nyelvben A-K

Abrakadabra: 'csoda', 'értelmetlen beszéd', arámi eredetű szó.

Balek: 'hiszékeny ember' a török-jiddis balik- ból, amelynek jelentése 'hal'.

Balhé: 'botrány', a héber ballahah-ból, amelynek jelentése 'rettenetes dolog'.

Behemót: 'hatalmas', a héber behemah-ból, tsz.-ban behemot.

Bóvli: 'értéktelen, olcsó áru, a héber Babel városnévből, amely jiddisül Bovel alakban használatos.

Böhöm: 'hatalmas' a héber behemah-ból.Létezik böhéme alakban is, melynek a jiddisben inkább van tuskó, bunkó, fajankó jelentése.

Brahi: 'vicc', 'tréfa' a jiddis szó, 'brahiból 'viccből', brahira vesz kifejezésekben is.

Cefet: 'beteg' a héber cefet-ből, cefetül érzi magát kifejezésben jelentése 'rosszul érzi magát'.

Elpaterol: 'megszabadul vkitől, vmitől', a héber patar-ból, melynek jelentése 'elbocsát' a jiddisben poter formában 'vmitől mentes' jelentésben.

Fuser: 'rossz munkás', 'kontár' a német-jiddisből.

Gajd, gajdol: 'zaj', 'hangosan, össze-vissza énekelni' a héber gad-ból. Gajd formában 'jókedvű lárma', 'tréfás dal', gajdol 'csúnyán, elnyújtva énekel' bizonyos nyelvjárásokban 'hangosan, de érthetetlenül beszél'.

Gettó: 'zsidók részére kijelölt városrész'. A középkortól a XIX. századig elkülönített zsidónegyed. Az arabból az olasz nyelv közvetítésével vált nemzetközi szóvá, elkülönített nemzetiségi negyed értelemben.

Hadova: 'üres beszéd', a héber ha-davar-ból, melynek jelentése 'a szó'. Az argóban 'beszéd', a roma nyelvben pedig 'tolvajnyelv' jelentésben él tovább.

Hakni: 'vándorolva politikai nézeteket terjeszteni, színházi előadásokat csinálni', a héber ha-kol-ból, 'minden'. 'Kampó', horog'. A színházi életben: színésznek a szerződési helyén kívüli, külön díjazásért vállalt fellépés. 'Bolondéria' jelentésében a németből származtatott.

 
Handlé: 'kereskedő', a német Händler-ből, a jiddisben hendler formában (JB). 'ószeres' jelentésben a jiddisből.

Happol: 'megragad', a jiddis a hapn-ból.

Hapsi: 'férfi', 'szabad' (Frejer értelemben) a héber hofshi-ból.

Haver/havér/háver: 'barát' a héber haver-ból, 'a Halkhában jártas férfi', havrusze: 'tolvajbanda' a héber-arámiból.

Herót: 'félelem', 'gond', a héber haratah-ból, a jiddisben jelentésváltozással 'sajnálni', harote. Ha valamiből elegünk lesz, akkor azt mondjuk: harótet kapunk tőle, ez a jiddis kifejezés a héber mitharét 'meggondolni magát' igéből származik, s a jiddisből vette át a pesti argó a herót-ot.

Jampec: 'furcsa öltözetű ember', a jiddisbe a szlávból került yampots, 'bolond' jelentésben.

Jatt: 'kezet ráz', 'megveszteget', a héber yad, 'kéz' szóból, jattol formában 'kezet ráz', pénzt ad'.

Jubileum: 'évforduló' a héber yobel, yovel-ból (minden 7-ik évet követő év a jubileumi év).

Kibic: 'megfigyelő', 'kívülálló', aki beleavatkozik a dolgokba, anélkül hogy résztvevő lenne (pl. kártyajáték). A jiddisben kibetser, míg a németben Kiebitz.

Második rész holnap.

Könyvajánló

Gordon Thomas: Moszad

A világon először Gordon Thomas - Moszad ügynökökkel, informátorokkal és mesterkémekkel folytatott, zárt ajtók mögött készült interjúk, valamint hiteles dokumentumok és szigorúan bizalmas források alapján - derít fényt a Moszad titkaira. Moszad - e szónak ezernyi jelentése van. Egyeseknek a Moszad Izrael akaratának precíz és olykor halálos beteljesítője. Férfiak és nők mindenre elszánt csoportja, mely a háttérből irányította a náci háborús bűnös, Adolf Eichmann elrablását és ellopott egy MIG-et az irakiak orra elől. Mások szerint azonban a Moszad egy félelmetes titkos ügynökség, könyörtelen kémhálózat, amely képes bármit elérni...

Efraim Halevy: A Moszad főnöke voltam

Szakemberek és laikusok egyetértenek abban, hogy az izraeli Moszad a világ egyik leghatalmasabb és leghatékonyabban működő titkosszolgálata. E könyv szerzője, Efraim Halevy 1961 óta ennek a szervezetnek az alkalmazottjaként teljesített szolgálatot, 1998 és 2002 között pedig a legmagasabb posztot töltötte be, ő volt a Moszad főnöke. A közel-keleti válságról az övénél hitelesebb beszámolót aligha írhatna más. Az egymást követő izraeli kormányfők, Rabin, Samir, Netanyahu, Barak és Saron hivatali ideje alatt Halevy mindvégig a tárgyalóküldöttségek külső vagy belső, de mindenképpen igen befolyásos tagja volt. Olyan időszakban küzdött a térség békéjének megteremtéséért, amikor az iszlám terrorizmus egyre fenyegetőbben jelent meg mind a Közel-Keleten, mind a világ más régióiban. Halevy kivételezett pozíciójának köszönhetően bepillanthatunk a Moszad kulisszatitkaiba, izgalmas portrékat olvashatunk Izrael miniszterelnökeiről és a nemzetközi politikai élet meghatározó szereplőiről: Jasszer Arafatról, Szaddám Huszeinről, Kadhafiról, Husszein királyról, Bill Clintonról, valamint az idősebb és az ifjabb George Bushról. Halevy őszintén leírja, hogy a könyvében tárgyalt időszak szokatlan helyzeteket eredményezett, ugyanis a titkosszolgálatoknak – az iszlám terrorszervezetek egyre fenyegetőbb tevékenysége miatt – megszokott gyakorlatukkal ellentétes módon időről időre ki kellett adniuk a „titkaikat”. Nem egy esetben közvetlenül államfőkkel álltak kapcsolatban, hiszen egy-egy eltitkolt vagy félreértelmezett információ akár emberek ezreinek a halálát okozhatta volna. Eddig ismeretlen tényeket tudunk meg a palesztinokkal és a Jordániával folytatott tárgyalások hátteréről, vagy éppen a Közel-Keleten is fenyegető tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének veszélyéről. Ír a szerző a CIA közel-keleti jelenlétéről, és arról, mennyiben befolyásolta a térség békefolyamatait az Egyesült Államok magatartása –, de a felsoroltakon kívül még számtalan érdekfesztítő témát érint. Rendkívül izgalmas beszámoló attól az embertől, aki hosszú évtizedeken át a nagypolitika árnyékban küzdött a Közel-Kelet és a világ biztonságáért. Efraim Halevy, a Moszad volt főnöke jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetemen a Stratégiai és Politikai Tudományok Központjának vezetője. 1996 és 1998 között az Európai Unió izraeli nagyköveteként teljesített szolgálatot.

Daniel Silva: A Moszad ügynöke

Név: Gabriel Allon, izraeli kém, bérgyilkos és restaurátor.
Célállomás: Amszterdam
Feladat: egy meggyilkolt holland ügyének felderítése, akinek az izraeli titkosszolgálathoz is köze volt.
Rutin feladatnak tűnik, főként egy olyan dörzsölt ügynöknek, mint Allon, de nyomozás közben váratlanul forró nyomra bukkan, amely egészen a csatorna másik oldalára, London szívéig viszi, ahol egy terrorista csoport nagyszabású merényletre készül. közben elrabolják az amerikai nagykövet lányát, és a helyszínre érkező Allont az elkövetők felismerik, így ő is rákerül a halállistára… Elizabeth Halton percei meg vannak számlálva; Allon versenyt fut az idővel, és a fél világot beutazza, hogy megmentse a nőt, de legfőképpen, hogy elkerülje a biztos halált.

A Moszad és az izraeli atomfegyver kapcsolata

Máig kétséges, de inkább nyílt titok, hogy Izrael bír atomfegyverrel, és mind gyakrabban felvetődik az is, hogy az izraeli atomprogram egyidős lehet akár az állam létezésével. Kezdetben Franciaország, majd Nagy-Britannia volt az, amely nagyban támogatta a zsidó állam ez irányú céljait, de az ötvenes években még maga az Egyesült Államok sem rendelkezett biztos információkkal arról, hogy a fiatal zsidó állam ezen törekvései milyen irányba haladnak. Csak 1958-ban készíttek U-2-es felderítők "gyanús" képeket Dimona felett, a Negev sivatagban.

Fordulat az ügyben, vagyis hitelesnek tűnő válasz a kérdésre jóval később, 1986-ban született, amikor a dimonai létesítmény, az első izraeli atomreaktor egykori dolgozója, Mordehaj Vanunu kitálalt a Sunday Times brit hetilap munkatársának. Fényképekkel alátámasztva elmondta neki, hogy az erőmű, bár álcázva, de titkos nukleáris kísérletek helyszíne, tehát igen, Izrael atomfegyver birtokában van. Az információért kapott összeget az ausztrál anglikán egyháznak kívánta adományozni, de a londoni újságíró egyre csak nyomozott az ügyben, a hálapénz pedig késett. Ekkor a férfi felkereste a csehszlovák zsidó születésű Robert Maxwell által birtokolt Sunday Mirror bulvárlapot és neki is megszellőztette a dolgot. Állítólag Maxwell "figyelmeztette bizalmasan" a Moszadot valószínűleg a brit titkosszolgálatokon keresztül Vanunuról, akit ezután az izraeli ügynökség igyekezett eltávolítani a szigetországból, hogy az akcióval meg ne sértse a két állam közötti szívélyes kapcsolatokat.

Ismerve Vanunu nők iránti vonzalmát, egy Cindy álnévre keresztelt, amerikai turistának álcázott ügynöknővel "lepték meg", aki minden báját bevetve Rómába csalogatta őt. Itt a Moszad már könnyen elfogta és Izraelbe szállította Vanunu-t, akit kémkedés és árulás vádjával elítéltek. Tizenhat évet töltött börtönben, 2004. április 19-én szabadult.

S habár a Sunday Times még abban az évben, október 5-én címlapsztoriban foglalkozott a kérdéssel, Izraelben hivatalosan azóta sincs atombomba, és ha a Moszadon múlik, valószínűleg ez a jövőben is így marad.

 A képet Vanunu készítette az atomfegyver magjának modelljéről.

Folyt. köv.

Efraim

A szervezet felépítése, működése

A képen látható Isser Harel-t tartják a Moszad atyjának.

A Moszad belső felépítése teljességében mindmáig ismeretlen, a legtöbbször csak feltételezések látnak napvilágot, de ezek bizonyossága esetleges. Ez a tény egy titkosszolgálat esetében persze nem meglepő, hiszen fundamentumuk alapvető sajátossága, hogy mind kevesebb információt engedjenek kiszivárogni magukról. Mindezek ellenére akadtak, akadnak kísérletek, melyek a Moszad belső tagolódását kívánták feltérképezni.

Ezek szerint a szervezet két legfontosabb osztálya: a felderítési- és a műveletek gyakorlati megvalósítását végző részleg. A felderítések célja, hogy titkos jelentéseket készítsenek a világ különböző pontjain található célterületekről, célszemélyekről, majd döntsenek az ezekhez kapcsolódó végrehajtás mikéntjéről. Szabotázsokra, fedett merényletekre, félkatonai jellegű, célzott rajtaütésekre szakosodott a Metsadának is nevezett csoport, mely így hajtja végre a számára meghatározott feladatot. Hasonló szereppel bírt, vagy bír a több műveletben főszerepet játszó Caesarea is, amely a Moszad egy másik különleges egysége.

A két alapvető feladatot ellátó osztály mellett szintén fontos részt képeznek a politikai akciókra, illetve a "baráti" ügynökségekkel fenntartott viszony ápolására hivatott részlegek. Utóbbi azokat az országokat is figyeli, amelyekkel Izraelnek szorosabb diplomáciai kapcsolata nincsen.

A LAP (Lohamah Psichologit) felel a pszichológiai hadviselésért, a propagandáért és a félrevezető hadműveletek előkészítéséért, mely alapvető fontosságú a titkosügynökök kilétének fedése szempontjából. Az alább szereplő Peter Malkin huszonhét évig állt úgy a Moszad szolgálatában, hogy sosem leplezték le. Összesen egyébként 15 regionális ügynökcsoportot tartanak nyilván a világban, amelyek közül kiemelt szerepük van a közel-keleti, a kelet-európai, és más, a világ főbb központjaiban működő hírszerző csoportoknak. Látható tehát, hogy a Moszad - Izrael állam érdekében és védelmében - a világ egyik legszerteágazóbb struktúrájú szervezetét működteti.

A szervezet hatékonysága sokak szerint abban rejlik, hogy vallási alapon működik, ezért a világ különböző pontjain tevékenykedő ügynökök könnyen kiépíthetik kapcsolataikat a diaszpórában élő szimpatizánsokkal. Vagyis gyakorlatilag nincs intézmény, szervezet, ahova ne tudnának beférkőzni. Míg más, hasonló védszervezetek az adott ország védelmére és nemzeti alapon szerveződnek, addig a Moszad Izrael védelmén túl a határokon átívelő zsidóság védelmében áll.

Folyt. köv.

Efraim

Moszad: ősi nép egy fiatal állam védelmében

A név, Moszad a Speciális műveletek és felderítés szervezetének rövidítéseként született meg, héberül: ha-Mossad le-Modiin ule-Tafkidim Meyuhadim, vagyis eredeti nyelven a szervezet szót jelenti. Megalapítása szorosan köthető Izrael, mint ország, mint államszervezet megszületéséhez. A korábbi brit miniszterelnök, 1917-ben külügyminiszter, Arthur James Balfour üdvözítőnek látta egy a Közel-Keleten létrehozandó zsidó állam tervét. 1947 novemberében az ENSZ, kétharmados döntéssel, felosztotta Palesztinát az arabok és a zsidók között, így megnyitván az utat Izrael állam kikiáltásához: David Ben-Gurion 1948. május 14-én proklamálta a függetlenséget. A történelem ilyetén alakulása azonnal kiváltotta a szomszédos arab államok agresszióját, amely a felek között folytonos, azóta is újra meg újra erőre kapó háborúskodáshoz vezetett, izraeli szempontból nézve viszont a mind hatékonyabb védelem kiépítéséhez. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eleme, a titkosszolgálat.

Az alapítás

Már 1949-ben elkezdődött a későbbi szolgálat megszervezése, de ekkor még más néven regnált (Central Istitute for Coordination, Az Összehangolás Központi Intézete). 1951 márciusában Ben-Gurion gyámkodásával szerveződik újjá a védelmi szervezet Tel-Aviv-i központtal és a korábbi hírszerző csoportok egybehangolásával. Az 1951-es megalapítást követően a szervezet első vezetőjének a Zsidó Ügynökség Politikai Részlegének korábbi munkatársát, Reuven Shiloahot nevezték ki, a következő esztendőben azonban már jó egy évtizedre Isser Harel váltotta őt.

Folyt. köv.

Efraim

Elindult Álef kids!

Zsidó játszóház és gyerekakadémia. Rengeteg játék, rengeteg tanulás, rengeteg játékos tanulás.

Lesznek,

• kézműves foglalkozások,
• tanulunk héber dalokat,
• tanulunk az ünnepi szokásokról,
• és tanulunk héberül is.

És ezen kívül tanulunk még ezernyi más dolgot is, ami kapcsolatos a zsidósággal, és érdekel titeket.

Várunk sok szeretettel minden 3-10 éves korban lévő kedves kis zsidó érdeklődőt!

Kezdési időpont: 2010. február 7.

Foglalkozások lesznek minden vasárnap délelőtt 10-12 óra között a Keren Orban.

Efraim

Ben Siegel fiatalon ismerkedett meg Salvatore Lucianóval és Meyer Lanskyval. Az ő triumvirátusukhoz hasonló bandát nem ismertek előtte Amerikában: mindhárman hidegvérű gyilkosok voltak, akik kezében volt 1919-re a Felső Manhattan keleti oldala. Luciano és Lansky később létrehoztak egy szindikátust (National Crime Syndicate), s ettől a szervezettől kezdve számítjuk a bűnözés aranyéveit, amely nemcsak New Yorkra terjedt ki, hanem később egész Amerika-szerte szétágazott.

Bugsy - aki gyűlölte ezt a nevet, mert ez besúgót, poloskát jelent - üzleti ügyből kifolyólag ment Los Angelesbe, hogy az ottani ügyleteket, és embereket egy mederbe terelje. Ez az út azonban nem várt fordulatot hozott nemcsak az ő életében, hanem az egész alvilág strukturális folyamatában is.

Amint Bugsy betette a lábát Kaliforniába, egyből megcsapta a dicső Hollywood szele, az ottani filmcsillagok ragyogása, és attól az indíttatásától vezérelve, hogy ő is ennek az elegáns és jómódú közösségnek a részese legyen, egyik napról a másikra odaköltözött. Egy filmforgatás alkalmával ismerkedett meg Virginia Hill-lel,és ez az ismeretség végül házassághoz vezetett. Siegel oltár felé vezető útja korántsem volt zökkenőmentes, ugyanis két gyermekét az anyjukkal New Yorkban hagyta, és mindennek fejébe Ms. Hill-nek a Bennel tartó viszonya előtt a Szindikátus egyik tagjának volt a szeretője, valamint még előnyben részesítette a zsokékat és sportolókat is. Egyszerre. Ám ezek a kisebb buktatók sem tarthatták vissza Bent abban az elképzelésében, hogy megkérje Virginia kezét.

Mihelyst Benny és Hill elindult a házasság rögös útján, és azután, hogy letudta az egyetlen Las Vegasban működő kaszinóként emlegetett kis csehó vizitjét a helyi maffiafőnökkel, Mickey Cohennel, Vegasból úton hazafelé, a sivatag és a nagy büdös semmi kellős közepén Siegel agyából kipattant egy szikra: egy komplexum, amiben az emberek éjjel-nappal játszhatnak és szórakozhatnak. A csodás látomást követően Ben összehívta társait, és egy gyors vizit alkalmával meggyőzte őket ennek a létesítménynek a fontosságáról, és anyagi lehetőségeiről. Miután Meyer és társai rábólintottak Bugsy víziójára, hamarosan elkezdődtek a munkálatok egy még sosem látott épület-együttes megépítésére. Ez lett a Flamingo Hotel és Kaszinó, ami csak nyelte a pénzt, de Ben annyira erősen hitt benne, hogy még gyerekkori jóbarátja, Lansky sem tudta eltántorítani az ő saját kis oázisáról.

Nagy anyagi nehézségek árán ugyan, de 1946 karácsonyára végre kész lett a hotel, és Siegel ezzel új korszakot nyitott a maffia és a szerencsejáték történelmében. De hiába pompa és a fényűzés, az akkor gyilkosság vádjával gyanúsított Ben még csak félkész kaszinójára senki nem volt kíváncsi, így a megnyitót el kellett halasztani néhány hónappal, de ezt a megnyitót Benjamin Siegel már nem érte meg.

A hotel felépítéséhez kért egymillió dollár végül hatmillióra rúgott, amit az üzlettársak nem néztek jó szemmel, és ezt a kis számháborút még Meyer is megtoldotta azzal, hogy egy titkos svájci bankszámlára bukkant, ami Mrs. Siegel nevén volt nyilvántartva, és amin több millió dollár volt felhalmozva, ki tudja milyen forrásból. Ezen megmagyarázhatatlan dolgoknak következményeként Bugsy Siegel álma végül 1947. június 20.-án egyszersmind véget ért, és negyvenkét éves korában hátrahagyta azt közel tucatnyi golyó társaságában. A temetésén csak az anyja és egy rabbi volt jelen. A szívdöglesztő Miss Hill-t pedig egy ausztriai faluban találták meg, túlgyógyszerezve.

A kaddis imáról

A kaddis (a héber-arámi szó jelentése: szent) imát sokan, tévesen gyászimádságnak tekintik, holott az egyértelműen Isten dicsőítéséről szól. A tévedés onnan ered, hogy a gyászolók is ezt szokták elmondani a zsinagógában. Valójában azonban a gyásszal sújtott hozzátartozók ezzel csupán azt szeretnék kifejezésre juttatni, hogy súlyos fájdalmuk ellenére sem veszítették el hitüket. A kaddis imának négy változata ismert:

1.     Fél kaddis, amelyet az előimádkozó mindig valamely nagyobb liturgiai egység (például az „álló ima”) előtt mond el.

2.     Egész kaddis, amelyet az előimádkozó mindig valamely nagyobb liturgiai egység (például az „álló ima”) lezárásaként mond el.

3.     Rabbi kaddis, amelyet általában a rabbi (szefárd gyülekezetekben az egész közösség) szokott elmondani, általában közös tanulás után. Mivel a régi bölcsek (a mindennapi tanulás tórai törvényének megvalósítása érdekében) egyes talmudi részeket is beiktattak az istentiszteletbe, ezek elmondása után is szokás ezt a kaddist elmondani. Ez az imádság összesen 100 szóból áll, ami a bölcsek gyülekezetének maximális száma.

4.     Árvák (gyászolók) kaddis imája, amelyet minden gyászolónak, a temetéstől számított 30 napig kell elmondani, közösség (minján) jelenlétében. (Ezért a gyászhét alatt, amikor a hozzátartozók szombat kivételével otthon tartózkodnak, a templomi közösség a gyászháznál szokott imádkozni.) Szülők után 11 hónapig kell kaddist mondani.

Az ima lényegében összefoglalása az összes héber istendicséretnek, s azért íródott arámi nyelven, mert az időszámításunk kezdete körül ez volt a nép nyelve, s így az egyszerű emberek is értették. Pontosan 68 szóból áll, mert ennyi a héber chájim („élet”) szó betűszám-értéke, s így ezzel az elhunytak örök életére gondoltak. A Talmudban olvasunk egy érdekes történetet egy fiatal fiúról, aki nem tudott megvigasztalódni édesapja korai halála miatt. A fiú elment mesteréhez, tanácsot kérni, mitévő legyen. A rabbi így váaszolt: Menj el a zsinagógába, és mondd el ott rendszeresen. Jehé sné rabbá jitbarách – „Legyen az Ő nagy neve áldott!” A fiú ezután eljárt a zsinagógába, és egyhamar megvigasztalódott. Ebből a történetből és abból a gyakorlatból, hogy az imát legalább tíz felnőtt férfi (közösség) jelenlétében szabad elmondani, azt következtethetjük, hogy az ima többek között azt a célt szolgálja, hogy a gyászoló fájdalmából visszataláljon az életbe.

A gyászolók kaddis imája

(Fonetikus kiejtés, askenázi dialektusban)

Jiszgádál vöjiszkádás smé rábó, OMÉN, böolmó divró chiruszé vöjámlich málchuszé böchájéchajn uvjajméchajn uvchájé döchol-bész-Jiszroél báágóló uvizmán kóriv vöimru: omén.

OMÉN, JÖHÉ SMÉ RÁBÓ MÖVÓRÁCH LÖÓLÁM ULOLMÉ OLMÁJÓ JISZBÓRÁCH.

Jiszbórách vöjistábách vöjiszpóár vöjiszrajmám vöjisznászé vöjiszhádor vöjiszále vöjiszhálol smé dökudsó brich-hú.

BRICH-HÚ

leéló min-kol (a megtérés szombatján: leéló leéló mikol) birchószó vösirószó tusböchószó vönechemószó diámíron böolmó vöimru: omén.

OMÉN,

Jöhé slomó rábó min-somájó vöchájim olénu vöál-kol-jiszroél, vöimru: omén.

OMÉN,

Ajsze sólajm bimrajmov, hú jáásze sólajm olénu vöál-kol-jiszroél, vöimru: omén.

OMÉN,

(A nyomtatott nagy betűkkel írt szavakat a jelenlevő közönség válaszolja!)

Magyarul:

Dicsérjük és magasztaljuk az Ö nagy nevét, ámen, az Általa teremtett világban, s teljesedjék be uralma a mi életünkben és napjainkban, s Izrael egész háza életében, mielőbb, s mondjátok együtt: úgy legyen.

Legyen az Ő neve áldott mindörökké.

Legyen áldott, tiszteletteljes, fenséges, dicsőséges és magasztos az Ő szent neve, aki áldásra méltó.

Áldott Ő!

Minden valaha elmondott áldásmondásnál, ódánál, himnusznál és vigasztaló éneknél emelkedettebben (a megtérés szombatján: és magasztosabban), s mondjátok együtt: úgy legyen.

Legyen nagy békesség és élet számunkra és egész Izrael számára, s mondjátok együtt: úgy legyen.

Aki békét szerez a magasságban, Ő teremtsen békét számunkra és egész Izrael számára, s mondjátok együtt: úgy legyen

Efraim

Meyer Lansky (eredeti nevén Majer Suchowliński, amerikai maffiavezér volt, aki Charles "Lucky" Lucianóval együtt alapvető szerepet játszott a gengszterszervezeteket össze-fogó Bizottság létrehozásában (és talán az Országos Bűnügyi Szindikátuséban is). Bár Lansky zsidó származású volt, tagad-hatatlanul központi helyet töl-tött be az amerikai olasz maffia szervezetében és általában véve is a szervezett alvilág megszilárdításában (bár szere-pét bizonyos vonatkozásokban vitatják).

Lansky az oroszországi Grodnóban született (ma Fehéroroszország), zsidó szülők gyermekeként. Apja Max Suchowljansky, anyka Yetta Lansky volt. 1911-ben a család az Egyesült Államokba vándorolt ki és New York Manhattan városrészében telepedett le, a Lower East Side-on (Manhattan délkeleti része).

1936-ra Lansky jelentős pozíciókat épített ki a szerencsejáték üzletben, Floridában, New Orleansban és Kubában. Ebben az időben került társa, Luciano börtönbe. A kaszinók alkalmasak voltak a maffia pénzeinek tisztára mosására. Állítólag az ő nevéhez fűződik, hogy a maffiacsoportok „szabad városnak” nyilvánították Miamit, ami annyit jelenlt, hogy a városra nem alkalmazták a máshol a maffiacsoportokra jellemző szigorú területi felosztást.

Miután 1931-ben Al Caponét a hatóságoknak adóelkerülés vádjával sikerült elítéltetniük, Lansky is tudatára ébredt, hogy ez nei is az érzékeny oldala lehet. Ezért a növekvő kaszinóbirodalom feketepénzeit Európába vitte, és miután 1934-ben a svájci banktörvény ezt lehetővé tette, a pénzt számozott bankszámlára helyezte.

Később Lansky elérte, hogy a maffia Siegelt állítsa a Las Vegas-i ügyletek élére. Maga Lansky Flamingo Hotel projektjébe fektette a pénzét.

Az 1940-es években Lansky barátja és szövetségese, Bugsy Siegel rávette a maffiavezéreket, köztük Lanskyt, hogy forgassank be jelentős pénzeket Las Vegasban a Flamingo kaszinó és hotel létrehozásába.A kaszinó szerencséje azonban nem tartott sokáig, újra veszteséges lett és egy harmadik találkozón a megalázott főnökök Siegel kivégzését határozták el.1947. június 20-án Bugsy Siegelt a kaliforniai Beverly Hillsben lelőtték. Húsz perccel később Lansky emberei, köztük Gus Greenbaum és Moe Sedway besétáltak a Flamingó Hotelbe és átvették az irányítást.

Folyt. köv.:Bugsy Siegel

Egy igazi gyöngyszem, Kyle énékel nekünk a South Parkból gyönyörű dallamokat a Hanukára készülvén. Kihagyhatatlan!:D